Ingatlanközvetítő

Magyarországon a ’80-as évek végére, a ’90-es évek elejére tehető az ingatlanközvetítés fellendülése, ekkor alakultak meg ugyanis az első magán ingatlanközvetítő ügynökségek, és ekkorra teremtődött meg ennek a munkának a jogi háttere is. Manapság, ha az ember otthont szeretne teremteni, vagy akár otthonváltásban gondolkozik, igénybe tudja venni az ingatlanközvetítést, mint szolgáltatást. Az ingatlanközvetítő ugyanis sokat segíthet az ingatlanpiaci tapasztalatokkal nem rendelkező, jogi ismeretekben járatlan ügyfeleknek.

Itthon, a nyugatot alapul véve, az ingatlanközvetítők szerepe még meglehetősen alacsony. Nyugat-Európában és Amerikában már az számít különlegesnek, ha valaki saját maga adja el lakását, házát, míg itthon a főként kisvállalkozásként működő irodák még igencsak fejlődő státuszban vannak, hisz alig tíz éve vannak jelen a piacon. Az emberek többsége még meglehetősen bizalmatlan a szolgáltatást illetően, ám ez a tendencia folyamatosan javul.

Az ingatlanközvetítés összetett munka, így komoly felkészülést igényel. Egy képzés során alaposan el kell sajátítani a gazdasági, műszaki, jogi, illetve ingatlanközvetítői ismereteket, ugyanakkor tájékozódni kell az adózási és illetékügyi kérdésekről, településrendezési ügyekről, ismerni kell az ingatlan-nyilvántartási és önkormányzati ügyintézés szabályait és menetét. A megfelelő szaktudás szükségeltetik a vállalkozói igazolvány kiváltásához illetve egyéb cégtevékenységekhez.

A vállalkozás beindításakor át kell gondolni milyen formában szeretnénk azt megvalósítani, milyen díjazásért működünk, kizárólagos módon áruljuk e az ingatlant, saját adatbázist építenénk-e ki vagy inkább franchise-formában csatlakoznánk egy nagyobb hálózathoz?

Vannak akik csak címkiadással foglalkoznak egy ügyfél-forgalmat bonyolító irodán keresztül. Ilyenkor az érdeklődőtől kapnak néhány ezer forintot a kiadott címekért, melyeket aztán magának az ügyfélnek kell egyedül végigtelefonálni, végigjárni. (Ennek hátránya, hogy később, a bejárás során derülhet ki, hogy az ingatlant már értékesítették, vagy az ott lakó nem is tud arról, hogy lakása a listán van. A szakma a címközvetítők eljárását nem tartja etikusnak, így a különböző szakmai szövetségek soraiban címközvetítőkkel nem is találkozhatunk.) Lehet irodát működtetni úgy is, hogy a betérő ügyfelek számára a közvetítő tájékoztatást nyújt (például fényképpel) a szóba jöhető ingatlanokról és a legjobban tetszőket személyes időpontegyeztetés után bemutatja.

Egy iroda fenntartásához nagyobb összeg szükséges, mert egyszerre több ügyféllel kell számolni, illetve több ember kell a vevők kiszolgálásához. A másik lehetőség az, amikor nem szükséges iroda, mert az ügyfelek személyesen nem jönnek be, hanem a munkatársak otthonról is el tudják végezni adminisztrációs feladataikat.

Az tehát, hogy mennyi pénz szükséges egy ilyen vállalkozás beindításához, sok mindentől függhet:

1. - mekkora irodát kell fenntartani (és milyen céllal)
2. - milyen, illetve mekkora területen kívánunk dolgozni, hiszen ettől függ, hogy
3. - hány munkatárssal dolgozunk (és milyen bérben állapodunk meg)

Az ingatlanközvetítő dolgozhat egyedül is, így jobban tud a költségekkel számolni, viszont egyedül nem tud egyszerre annyi ingatlannal foglalkozni, így valószínűleg kisebb adatbázissal fog rendelkezni. Kisebb kínálattal pedig egyértelműen kevesebb érdeklődőre tehet szert.

Egy fiktív példával élve az induló költségek a következő pontokból állhatnak össze:

1. képesítés megszerzése
2. vállalkozói igazolvány, vagy céges forma létrehozása
3. szükséges iratok ügyvéd általi elkészítése
4. telefonos elérhetőség
5. hirdetési költségek
6. ha irodát akarunk bérelni, szintén plusz költség
7. irodatechnikai költségek (számítógép, nyomtató, fax, fénymásolás, internet, stb.)
8. munkatársak bére (megállapodás szerint)

Ha minden szükséges előkészület megtörtént, beindulhat az iroda. Ha nem franchise rendszerben működik, akkor először is megbízási szerződésekre kell szert tenni és megfelelő kínálatot kialakítani a majdani érdeklődők számára. Ez történhet hirdetés útján, plakátokkal, szórólapokkal vagy ajánlással az eladók felé. A cél a minél nagyobb használható adatbázis kiépítése, hiszen a vevőknek kínálatra van szükségük és el kell érni, hogy ne a konkurenciához forduljanak. Fontos a kapcsolattartás az eladókkal, rendszeres tájékoztatást kell nyújtani számukra. Fontos a hirdetések folyamatos frissítése, újságokban, interneten és egyéb formában az ingatlantól függően. A jó ingatlanközvetítő az első látogatástól egészen az adás-vételi szerződés aláírásáig végig kíséri az ügyfelét, és folyamatosan a rendelkezésére áll.
Fontos azonban megemlíteni, hogy az ingatlanközvetítő mire is jogosult? Ahogy a neve is mutatja, arra jogosult, hogy az eladót és a vevőt megismertesse egymással, illetve az ingatlant bemutassa a vevő részére. Magyarországon az ingatlan-adásvételi szerződések ügyvédi ellenjegyzéshez, illetve közjegyzői okiratba foglaláshoz kötöttek. Tehát az ingatlanközvetítő nem jogosult arra, hogy a felek között az okiratot elkészítse és a földhivatalhoz benyújtsa. A feleknek mindenképpen igénybe kell venniük ügyvéd vagy közjegyző közreműködését, akit persze az ingatlanközvetítő is ajánlhat.

Ahogyan a vásárló, úgy a közvetítő is lehet kiszolgáltatott. Gyakran előfordul ugyanis az, hogy az üzletet a közvetítő nélkül a felek egymással szeretnék inkább megkötni, és megspórolni a közvetítő részére jogosan járó jutalékot. Ezt kiküszöbölendő a közvetítő és az eladó között már az eladásra szánt ingatlan felvételekor írásbeli szerződés jön létre az ingatlan értékesítésének feltételeiről, úgymint az értékesítés határidejéről, limitáráról, illetve a közvetítői jutalékról.