Az iskolában kételkedtem a képességeimben, a tudásomban, hogy fel tudok szedni egy jó csajt, vagy kiváló jegyeket tudok szerezni. Akkor mind belebuktam ezekbe a kihívásokba, és elvesztegettem életem ezen részét, de még időben megtanultam, hogy nem lehet megengedni, hogy a félelem eltántorítsa az embert a kínálkozó lehetőségektől. A megoldás a cselekvés erejében rejlik. A feladat egy terv kidolgozása és a tettek sora a megvalósításért. Nincsen ingyen kaja, potyautas verzió. A félelemtől nem rettegni kell, inkább motivációnak tekinteni. Nem hátat fordítani kell neki, hanem megtanulni vele táncolni, majd idővel megzabolázni és a saját hasznunkra fordítani. A legfontosabb, hogy a saját szabályokat kell követni, és ha olykor bukás is a vége, a hiba beazonosítása után, minden erővel a javításra kell a hangsúlyt helyezni.

Ez sok idő-, és energiaráfordítás igényel, de senki se mondta, hogy könnyű a vállalkozó élete. Sok idő, amíg egyik pillanatról a másikra sikeres lesz valaki, de a lényeg, hogy út közben saját szabályait kövesse és jól érezze magát.